fr fr fr en us es es pt br de de Asia Asia EU EU






A mesterséges tornádó mint energiaforrás

?rv?nyg?p, avagy a torn?d? megcsapol?sa

http://www.sg.hu/printer.php?cid=40613
D?tum: 2005.11.09. Forr?s: http://www.sg.hu/cikkek/40613/

Mesters?gesen keltett torn?d?k jelenthetik a sz?lenergia ?jabb l?pcsőfok?t. Az ?gy nevezett l?gk?ri ?rv?ny motor (Atmospherical Vortex Engine) egy kanadai m?rn?k, Louis Michaud tal?lm?nya, v?gc?lja hogy az erőművek hőt?bblet?t haszn?lhat? megawattokk? alak?tsa ?t.

Michaud szerkezet?nek protot?pus?t ny?ron m?r tesztelt?k Utah ?llamban. Az ?rv?nymotor l?gk?ri hő?raml?son alapul - ez akkor j?n l?tre, amikor a Nap hője felmeleg?ti a felsz?nt, ennek k?vetkezt?ben forr?, nedves levegő sz?ll fel, ami t?gulni kezd. Mindez a lehűl?s ?s a csapad?kk? sűrűs?d?s folyamat?ban energi?t ad le, majd visszas?llyed a felsz?nre, ahol az eg?sz folyamat el?lről kezdődik. A term?szetben ez az emelked?si ?s s?llyed?si ciklus id?zi elő a torn?d?kat ?s a hurrik?nokat.
Torn?d? Michaud http://vortexengine.ca/
Torn?d? Michaud http://vortexengine.ca/
Michaud r?j?tt, hogy ha meg tudn? csapolni az erős f?ggőleges l?g?ramlatokat, akkor emisszi?-mentes elektromoss?ghoz juthatna. A Utah-ban fel?ll?tott protot?pus k?v?lről szeml?lve egy 15 m?ter magas ?s 30 m?ter ?tm?rőjű hengeres torony, belsej?ben jelenleg t?zelőanyaggal biztos?tj?k a sz?ks?ges hőt. A torony alapja k?r?l l?gbe?mlők t?pl?lj?k a benti forr?, nedves levegőt, elrendez?s?vel előseg?tve az ?rv?nylő mozg?st. Az első k?s?rletek sor?n Michaud t?bb mint egy m?ter ?tm?rőjű ?rv?nyeket tudott l?trehozni.

A v?gleges szerkezet sokkal nagyobb lenne, k?r?lbel?l 100 m?ter magas ?s 400 m?ter ?tm?rőjű, ami a torony alj?ban 50 m?teres mesters?ges torn?d?kat kelthetne, melyek ak?r 20 kilom?teres magass?gba is kiemelkedhetnek a tető n?lk?li ?p?tm?nyből. Az ?rv?nyt a be?mlő forr? levegő n?vel?s?vel vagy cs?kkent?s?vel lehet szab?lyozni, ?s b?r a protot?pusban m?g nincsenek turbin?k, a v?gleges v?ltozatban az alap k?r?l helyezkedn?nek el, hogy foglyul ejts?k, majd elektromoss?gg? alak?ts?k a f?ggőleges l?g?ramlatok ?ltal keltett energi?t.

Michaud szerint az ?rv?nyg?p akkor lenne a leghat?konyabb, ha egy erőműh?z kapcsolva alkalmazn?k - legyen az sz?n, atom vagy g?z ?zemű -, hiszen ezek jelenleg is hűtőtornyokkal ?zemelnek, melyek kondenz?lj?k a gőzt, amit az elektromoss?got elő?ll?t? turbin?k meghajt?s?hoz haszn?lnak. Mivel a hűtőtornyok t?bb mint 100 milli? doll?rba ker?lnek ?s 20 ?vente ?jj? kell ?p?teni őket, ez?rt Michaud elk?pzel?se szerint fokozatosan le lehetne cser?lni azokat egy-egy ?rv?nyg?pre. Ezek a hőt?bbletet energi?v? alak?tj?k, ahelyett hogy az veszendőbe menne, ?gy 20 sz?zal?kkal lehetne jav?tani az erőművek hat?sfok?n.

A szak?rtők ?vatosan fogadt?k a tal?lm?nyt. Nem tartj?k versenyk?pesnek a nappanelekkel, viszont viszonylagos egyszerűs?ge ?s alacsony k?lts?gei miatt el tudn?k k?pzelni a harmadik vil?g gazdas?gaiban. Michaud azonban nem ebbe az ir?nyba tapogat?zik, sokkal ink?bb a nagy energiat?rsas?gok figyelm?t pr?b?lja felh?vni g?p?re, egyelőre csek?ly sikerrel.

A utah-i telepen azonban folytat?dnak a k?s?rletek, az eredm?nyekről pedig az Amerikai Geofizikai T?rsas?g decemberi ?l?s?n fog besz?mol?t tartani a kanadai m?rn?k.
? 2009 SG.hu Kiad?i Kft. Minden jog fenntartva.

Solar Chimneys, Vortex, Energy Towers
Margotweb